2018. szept. 17.

Könyvajánló - A vak bérgyilkos

9/17/2018 2

A szolgálólány meséje és az Alias Grace miatt Margaret Atwood örök helyet bérelt magának a szívemben a kedvenc íróim között, így amikor megláttam, hogy a Jelenkor kiadó egy újabb kötetet ad ki újra a szerzőről, rögtön le is csaptam rá. Ezúttal is szeretném megköszönni nekik a lehetőséget, hogy elolvashattam a könyvet!

Fülszöveg

Családi ​titkok, testvérféltékenység, politikai fondorlatok és társadalmi feszültségek, ígéretek és árulások, „veszteség és fájdalom, emlékezés és sóvárgás” kavarognak Atwood nagyszerű új regényében, amelynek egyik cselekményszála az első világháború előtt felemelkedett gyáros dinasztia hanyatlását állítja elénk. Az írónőt joggal dicsérik azért, hogy mesterien képes az egyéni sorsok összetettségét a történelem fordulataival összeszőni. A Chase család sorsára döntő befolyást gyakorolt az első világháború, a gazdasági válság és a politikai boszorkányüldözés, a végső tragédia azonban éppen ennyire az emberi gyarlóság, kapzsiság és szenvedély következménye.
A nyolcvan felett járó, szívbeteg Iris Chase Griffen huszonöt esztendős, különc, nem evilági húga, Laura öngyilkosságát és a neki tulajdonított, A vak bérgyilkos című regény posztumusz kiadását követően fog hozzá a történet elbeszéléséhez. Fanyar, tekintélyromboló, gúnyos és cinikus stílusa lenyűgözően közvetlen. Külön regényt alkot a regényen belül egy harsány színekkel felvázolt fantasztikus történet, amelyet titkos szerelmi találkáik alkalmával szövöget tovább egy azonosítatlan, gazdag fiatalasszony, és szeretője, a törvény elől bujkáló, ponyvaírásból élő szocialista agitátor; és alighanem kettejük története alkotja a harmadik regényt, a Laurának tulajdonított A vak bérgyilkost.
A gyanús mozzanatok ellenére csak a regény közepe táján kezdjük sejteni, hogy semmi nem az, aminek látszik, mert a történetek és személyek egészen másként kapcsolódnak egymáshoz, mint hittük. Margaret Atwood regényíró, költő és drámaíró 1939-ben született a kanadai Ottawában. Számos kitüntetés és díj birtokosa, harmincnyolcadik könyvét, A vak bérgyilkost 2000-ben Booker Prize díjjal jutalmazták.

A könyvről

Megmondom őszintén, már így az elején, hogy A vak bérgyilkost nem a története miatt szerettem volna elolvasni, hanem - amint már az a bevezetőből is sejthető - az író miatt. Még a fülszövege sem keltette fel igazán az érdeklődésemet, de úgy gondoltam, mivel ugyanez a hozzáállás bejött az Alias Gracenél (sőt, egy rendkívül emlékezetes olvasmányélményt köszönhetek neki), gondoltam, ezzel is teszek egy próbát. Sajnos ez esetben azonban csalódnom kellett.

Félreértés ne essék, ez tagadhatatlanul egy jó könyv - hiszen Margaret Atwood írta, csak jó lehet -, egyszerűen csak engem nem tudott megfogni. Vagy rosszkor olvastam (most inkább a YA korszakomat élem, szóval ez nagyon is valószínű), vagy egyszerűen nem tartozom abba a korosztályba, akiket megcélzott, esetleg túl magas elvárásaim voltak felé. Egy biztos: most, ebben a helyzetben nem érintett meg.

De kezdjük az elején. Adott néhány régi fiktív újságból származó, halálesetekről szóló cikk, aztán rögtön belecsöppenünk egy nagyon furcsa kitalált bolygókról és népekről és kivágott nyelvű áldozati szüzekről szóló történetbe. Az első 50-100 oldalt összevont szemöldökkel és amolyan "ebből meg mit akar kihozni Atwood néni"-című arckifejezéssel olvastam végig, aztán szépen lassan rájöttem: ez egy amolyan "könyv a könyv könyvében"-felépítésű sztori lesz. Vagyis adott az alaphelyzet (az idős Iris visszaemlékszik az életére), ezzel párhuzamosan elolvashatjuk a húga által írt könyvet (aminek a címe A vak bérgyilkos, és titkos szerelmi légyottokról szól), ám még ebben is van egy történet, amit a hugica szeretője mesél az "események" után a lánynak (és ez az, ami a fura bolygóról szól).


Csakúgy, mint az írónő összes könyve - legalábbis az eddigi tapasztalatim szerint -, ez is rendkívül lassan indul be. Ahogy már említettem, én is az 50-100. oldal körül kezdtem kapiskálni, miről is van szó, de csak később (meg merem kockáztatni a 200. oldalt is) értettem meg igazán. A probléma csak az, hogy míg A szolgálólány meséjének jól áll ez az Atwood-i homály (ezt a kifejezést szabadalmaztatom), addig szerintem ennél a könyvnél teljesen felesleges ennyire hosszúra nyújtani a titokzatoskodást.

Ami kifejezetten tetszett benne az írónő megunhatatlan írásstílusán kívül, az a történelmi része. Iris a beszámolójával végigkalauzol minket tulajdonképpen az egész 20. századon, és lefesti, hogy nézett az ki egy kanadai kisvárosban. Én pontosan ezt szeretem a történelemben: megtudni, hogyan éltek, gondolkodtak a régi idők emberei, hogyan teltek a mindennapjaik, milyen problémák foglalkoztatták őket, miben különböztek tőlünk, és ez a regény (habár nem ez a célja) mindezt elmeséli nekem.

Összességében

Nagyon szerettem volna pozitívan írni erről a könyvről, de nem szeretek hazudni, az pedig mindennél többet elmond, hogy majdnem két hónapig tartott elolvasnom. Ám annak ellenére, hogy nem kötött le igazán, nem maradt meg bennem negatív élményként, és szerintem később érettebben és megfelelőbb lelki állapotban adok majd neki még egy esélyt.

Kinek ajánlom?

Mindenkinek, akinek igénye van a minőségi írásstílusra, a nem túl izgalmas, de azért titokzatossággal telített történetekre, és hátast szeretne dobni a végén a fordulattól.

Még egyszer köszönöm a Jelenkor kiadónak a példányt és a türelmet! Ha érdekel a könyv, itt megrendelheted.

Te olvastad már? :)
Esetleg valamit Atwoodtól?

2018. szept. 9.

Őszi bakancslista 2018

9/09/2018 1

Sohasem voltak még ilyen vegyes érzéseim az ősszel kapcsolatban. Akik követnek már egy ideje, jól tudják, hogy már-már rajongásig szeretem ezt az évszakot, ráadásul egyre kevésbé viselem el a nyári forróságot, vagyis minden évben alig várom, hogy átlépjünk a szeptemberbe (annak ellenére, hogy szívesebben fulladok meg a fülledt levegőben, mint a sulis teendők alatt - ki érti ezt). Ám idén még a szokásosnál is erősebb gyomorgörccsel léptem be az iskola kapuján, ugyanis végzős lettem - és jól tudjátok, mit jelent ez.

Évek óta rettegek az érettségitől, hiába nyugtatgatnak, hogy utólag mindenki legyint a dologra, mert "nem olyan nagy szám", vagy riogatnak azzal, hogy a vizsgaidőszakok legalább ennyire kemények lesznek... Az egyetlen, ami valamelyest tartja bennem a lelket, hogy kevés pontra van szükségem a felvételin, az előzetes kalkulációim szerint pedig ezt bőven meg is haladom (bár persze jó lenne bekerülni államira, de ott olyan irreális a ponthatár, hogy ahhoz gyereket is kellene szülnöm a 100%-os érettségik mellett).

Viszont mielőtt sor kerülne a komolyabb tanulásra, szeretném kihasználni ezt a még viszonylag nyugodtabb időszakot, hogy rápihenjek a dologra, és az idei őszi bakancslistát is igyekeztem ez alapján összeállítani. :)

1. Elkezdeni az életmódváltást

És ez most már tényleg egy sziklaszilárd elhatározás. Sosem voltam túlságosan elégedett az életmódommal, de idén nyáron több egészségügyi problémám is kiderült vagy súlyosbodott, ami megerősítette bennem azt a gondolatot, hogy ez az állapot így nem tartható. Komoly célokat tűztem ki magamnak és a megvalósítás megtervezése is folyamatban van, de erről fogok hozni egy részletesebb beszámolót is a hónap végén. :)

2. Sokat edzeni

Igen, ez természetesen része az életmódváltásnak, de azért vettem külön, mert tulajdonképpen már korábban elkezdtem. Tavasszal próbálkoztam a futással pár hétig, de az nem nekem való, viszont az itthoni erősítéseket kifejezetten élvezem, szóval első körben ezt próbálom majd rendszeresíteni.

3. Felfrissíteni a ruhatáramat

Úgy érzem, az utóbbi időben sokkal gyorsabban változott a stílusom, mint ahogyan azt a ruhatáram tudta követni, és borzasztóan érzem magam a mostani cuccaimban. Az első lépés viszont kivételesen nem kifejezetten az őszi pulcsik, hanem az alapdarabok beszerzése lesz.


4. Beszerezni egy rakat gyertyát

Eddig inkább gyertyatartókat vettem és teamécseseket égettem (és Yankee Candlet, de sajnos nekem nem vált be), de most ki szeretném tapasztalni, rám is olyan hatással vannak-e az illatgyertyák, mint ahogy kellene. Ha ismertek valóban jó márkákat pénztárcabarát áron, ne tartsátok titokban! :)

5. Kipróbálni tökös ételeket

Egyszer ettem már nyers sütőtököt, illetve megkóstoltam egy tökös sütit is, és mindkettő kifejezetten ízlett, úgyhogy eltökéltem, hogy megint beveszem magam a konyhába (ennek előre látom, hogy katasztrófa lesz a vége), és mindenféle olyan ételt kotyvasztok belőle, amit például egy éve még nem ettem volna meg.

6. Nem elkésni az iskolai feladatokkal

Na igen, ez az, amit minden egyes évben szépen megígérek magamnak, de már a második héten csúfos kudarcot vallok vele. Viszont már nem nyugtathatom magam azzal, hogy "majd jövőre megpróbálom betartani", szóval ez talán idén motiválni fog valamelyest.

7. Rengeteget fotózni

Észrevettem, hogy ősszel közel annyit fotózok, mint az év többi szakaszában összesen. Csakhogy az utóbbi időben jócskán lecsökkent az alkotási kedvem, úgyhogy remélem az, hogy belekerült ez a pont is a listába, motivál majd a fényképezőgépem használatában.

Ti szeretitek az őszt? :)
Ki fog még érettségizni idén? Ti is annyira féltek tőle, mint én?

2018. aug. 19.

7 dolog, amit intézz el iskolakezdés előtt

8/19/2018 4

Tipikusan olyan ember vagyok, aki egy új időszak előtt (ezalatt általában a tanév és az új év kezdetét értem) szereti rendbe szedni az életét, hogy a lehető legkevesebb stresszel és elvégzendő feladattal kezdjen neki az új kihívásoknak, vagyis - ha úgy tetszik - tiszta lappal induljon.

Az évek során kialakult egy rutinszerűségem, amit iskolakezdés előtt minden augusztus végén megpróbálok elvégezni. Nem áltatlak sem benneteket, sem magamat, ezek időigényes feladatok, de maximálisan megéri foglalkozni velük még addig, amíg az embernek több szabadideje van.

1. Rendszerezd a papírokat és a füzeteket!

A tanév utolsó napján mindig általában már hányingerem van mindentől, aminek köze van az iskolához, ezért az összes könyvet, füzetet és fénymásolatot beszórom egy olyan helyre, ahol még véletlenül sem kerülhet a szemem elé. Ám mivel ennek a többsége szemét, csak foglalja az értékes helyet a fiókjaimban, így kénytelen vagyok előbb-utóbb megszabadulni tőlük.

Első dolgom, hogy átnézem az összes papírt, amit az előző tanévben kaptunk. Ennek a 70-80%-a visszakapott dolgozat, beadandó vagy feladatlap, amire az ég világon semmi szükségem. Egyedül azokat a papírokat tartom meg, amelyek hasznosnak lehetnek az érettségire, ezeket egy külön mappában félrerakom.

Második lépésként átnézem a füzeteimet. Azokat, amiket még használni fogok a következő tanévben, félrerakom, a többiből pedig kitépem az összes üresen maradt oldalt, hogy ne vesszen kárba az a papír (ezeket pedig később jegyzetelés céljából tudom használni). Azokat a füzeteket, amik nem érettségi tantárgyak, rögtön kidobom (pl. kémia, fizika), a többit félrerakom.

Végül jönnek a tankönyvek, amelyeket hasonlóképpen rendszerezek, kivéve persze, hogy nem tépkedek ki belőlük semmit.


2. Rakd rendbe az íróasztalodat! 

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem az első dolgom, hogy eltüntessek minden tanulásra emlékeztető dolgot az íróasztalomról, amikor már nincs rá szükségem. Ezeket augusztusban kénytelen vagyok újra elővenni, elrendezni, és eltüntetni azokat a tárgyakat, amelyek elterelhetik a figyelmemet a tanulásról.

Ezen kívül helyet csinálok az irattartókban a tankönyveimnek és füzeteimnek, kidobom azokat a tollakat, amelyek már nem fognak, illetve az elgörbült körzőket, törött vonalzókat, kifogyott hibajavítókat, és átrendezem a parafatáblámat is.

3. Rakd rendbe a szobádat!

Ha nem figyelek rá, vagy éppen abban a pillanatban sietek valahová, a dolgaimat csak beszórom a fiókokba vagy a szekrénybe, de valahogy sosem kerülnek maguktól vissza a helyükre. Tanévkezdés előtt mindig megpróbálok alaposan rendet tenni a legeldugottabb sarokban is, már csak azért is, mert év közben úgysem lesz rá időm.

4. Rakd rendbe a telefonodat!

Biztosan nem én vagyok az egyetlen, akinek a telefonjában felhalmozódnak a mások füzetéből fotózott jegyzetek képei. Bár azért év közben megpróbálok rendet tartani ezen a téren, a júniusi hajtás mindig közbeszól, amikor a vizsgák miatt nemhogy a többi óra elmaradásait másolni, de enni sincs elég időm.

Ám annyira már ismerem magamat, hogy úgysem fogom bepótolni azokat az oldalakat, úgyhogy ha nagytakarítást tartok a galériámban, akkor mindent könyörtelenül kitörlök.


5. Találj motivációt!

Nem mondok meglepőt azzal, ha elárulom, hogy körülbelül annyi motivációm van iskolába járni, mint lótrágyát pakolni 50 fokban - és szerintem ezzel az érzéssel nem vagyok egyedül. Mivel tudom, hogy ez ellen egyedül én tudok tenni, minden év elején próbálok keresni olyan módszereket, amelyek segítenek lelkesebbé válni aziránt, amit tanulok (eddig sikertelenül).

Nyilvánvalóan mindenkinek szubjektív, milyen módszerek válnak be: valaki motivation boardot készít inspiráló idézetekkel és képekkel, mások összeírják a céljaikat az adott tanévre. Lényeg, hogy legyen valami, ami segít túlélni ezt a kínszenvedést.

6. Tűzz ki célokat a tanévre!

Apropó, nekem eddig legjobban a célok összeírása segített. Írtam már egy posztot arról, mit szeretnék megtenni, még mielőtt leérettségizek, és akárhányszor ránézek erre a listára, erőt ad. De nem kell ilyen nagy távlatokban gondolkodnod: év végi, féléves, vagy akár havi célokat is kitűzhetsz magadnak.

7. Találkozz régi barátokkal!

A szobámban való rendrakáshoz hasonló okból (vagyis mert tanév közben nincs időm rá) ilyenkor felkeresem azokat a barátaimat, akikkel nem egy iskolába járunk. Ilyentájt a legtöbben már visszaértek a nyaralásból és lassan a nyári munkát is befejezik, mikor máskor lenne jobb időszak rá?

Neked van valami bevett szokásod tanévkezdés előtt? :)
   

2018. aug. 15.

Könyvajánló - Papír hercegnő

8/15/2018 0

Nem szeretek úgy elkezdeni egy sorozatot, hogy még nem jött ki minden része, hiszen megőrjít, ha a történet legizgalmasabb részénél kell szünetet tartani, ám a Papír hercegnőről annyira jó értékeléseket hallottam és olvastam, hogy nem kerülgethettem már tovább. Rögtön le is csaptam a lehetőségre a Könyvmolyképző kiadóval való együttműködés alkalmával, amiért nagyon hálás vagyok nekik!

A könyvről

Valamilyen oknál fogva mágnesként vonzódom a modern hercegnős sztorikhoz: a Párválasztó sorozat máig az egyik nagy kedvencem, és nem titok, hogy a Papír hercegnőt is a témája miatt választottam. Kicsit féltem tőle az elején, mert eddig kizárólag pozitív visszajelzéseket hallottam, illetve olvastam róla, és nem szerettem volna én lenni az első, aki csalódik benne. Szerencsére nem is lett így.

Mivel fülszöveget nem szeretek bemásolni, röviden összegzem, miről is szól: adott egy rendkívül szerencsétlen sorsú, de lélekben sziklaszilárd árva lány, aki eltökélte, hogy a gyámhatóságot megkerülve egyedül próbálja túlélni az utolsó kiskorúként töltött évét, viszont kénytelen alantas munkát vállalni egy sztriptízbárban, hogy ne haljon éhen. Egy nap azonban beállít egy milliárdos, aki azt állítja, hogy ő a gyámja, és pénzt kínál neki, ha vele marad, amíg le nem érettségizik. Ella természetesen nem utasítja vissza az ajánlatot, a fickónak viszont van öt fia, akik nem nézik jó szemmel, hogy hirtelen lett egy új testvérük.

Maga az alapsztori nem annyira szörnyű ám, mint amilyennek elsőre hangzik. Igaz, az a része nagyon abszurd, hogy egyik napról a másikra kiderül, egy illegális sztriptíztáncos valójában egy milliárdos törvénytelen lánya, viszont továbbgondolva a dolgot arra jutottam, hogy a jó történetek nem az átlagos eseményekből születnek.


Az egyetlen negatívum, amit ezzel a könyvvel kapcsolatban ki tudok emelni az, hogy szerintem túl gyorsan kezdődött: szinte már a második oldalon megtörtént a sorsfordító találkozás. Ez azért probléma, mert szerintem az alaptörténet abszurditásával az írók a két társadalmi réteg közötti szakadékot szerették volna a lehető leginkább kiszélesíteni, viszont így, hogy alig láttunk valamit Ella régi világából (a szegénységből, az életben maradásért való küzdésből), ez a különbség szerintem nem jött át teljesen.

Innentől azonban ez a regény annyira beszippantott, hogy semmit sem érzékeltem magam körül. Az írónőknek (tudniillik Erin Watt valójában két személyt takar) elképesztően könnyed stílusuk van - csak faltam és faltam a sorokat, amíg vége nem lett, és azon nyomban meg is kerestem a következő részt, hogy tudjam folytatni, és miután azt is befejeztem, az angol verziónak néztem utána (még nem jelent meg magyarul a folytatás), ami nálam óriási szó. Nem tudom, mi fogott meg benne ennyire, egy biztos: maximálisan kikapcsolt, és átröpített egy teljesen másik világba, amit jó volt olvasni.

Amit még imádok benne, az az összetettsége. Ez nem csak egy szimpla életsors-megváltozós sztori, itt minden van: szerelem, szerelmi dráma, iskolai zaklatás, testvérek problémái, nevelőapa problémái, gyilkosság, ármánykodás, hazugság... Ezáltal nem csak hihetetlenül izgalmassá sikerült tenni a történetet, de tanulságos is: megmutatja, hogy a milliárdosok kerítése sem kolbászból van, és milyen árnyoldalai vannak a gazdagságnak.


Összességében

Ez tipikusan az a sorozat, amit biztosan százszor el fogok még olvasni. Elképesztően izgalmas volt; nagyon kevés könyv tud ennyire lekötni, és hiába vannak negatívumai, hihetetlenül jól éreztem magam olvasás közben, és ez mindenért kárpótol.

Kinek ajánlom?

Mindenkinek, aki valamilyen könnyed kikapcsolódásra vágyik egy teljesen más világban, és mindemellett tolerálja a durva, szókimondó, nem éppen csajos és nem éppen gyerek fülének való stílust.

Ha érdekel a könyv, ide kattintva megvásárolhatod. :)

Te olvastad már? :)
Ha nem, sikerült meggyőznöm, hogy érdemes?

2018. aug. 12.

Ebay wishlist #9 - Back to School

8/12/2018 4

A tavaly megkezdett hagyományt nem felejtettem el, vagyis idén sem hagylak benneteket ebayes lista nélkül. Ez a bejegyzés azonban az elkövetkezendő időszakra való tekintettel egy vissza a suliba-kiadás lesz, tehát kifejezetten iskolai kellékeket találhattok majd a listán - magamhoz hűen 1000 Ft alatt.

A termékekre vezető linkért kattintsatok a nevükre!



Bálnás könyvjelző csomag

Általában magamnak gyártom a könyvjelzőket, de ebbe a csomagba első látásra beleszerettem. Igaz, nem feltétlenül tankönyvbe vagy füzetekbe raknám őket, de úgy éreztem, jó helye lesz ebben a listában.

Ár: ~390 Ft
  

Kockás tolltartó

A tolltartóm évről évre elhasználódik, idén pedig ezt a példányt néztem ki magamnak, elképesztően jól néz ki, és nagyon én vagyok!

Ár: ~300 Ft


Feliratos tolltartó

Mindig is vágytam egy ilyen alakú tolltartóra, hiszen ez masszívabb (és a puskát is jobban el lehet rejteni benne - csak viccelek), de valahogy sosem került bele a kosaramba vásárlásnál. Ezek közül a "One day everything..." feliratú példány tetszik.

Ár: ~610 Ft


Kockás-feliratos tolltartó

Ezek nagyon hasonlítanak az aktuálisan használt tolltartómra, de mégis megtetszett az egyszerűségük. A "You're so nice"-osat néztem ki magamnak.

Ár: ~400 Ft


Az érettségi előtti tanulásmaratonra biztosan szükségem lesz majd egy rakat post-itre. A bolygókat amúgy is imádom, a képek alapján pedig ezek iszonyat jól néznek ki, szerelem volt első látásra!

Ár: ~330 Ft


Mivel rengeteg fénymásolatot kapunk, szeretem, ha nem egy mappába van ömlesztve az összes papír, amire szükségem van, viszont a kartonból készült rendezőket nem szívesen teszem bele a táskámba, mert nem lesznek hosszú életűek.

Ár: ~360 Ft


Sokáig nem tudtam elképzelni, mire használhatóak ezek a kis jószágok, de biztos vagyok benne, hogy jó barátok leszünk majd az érettségire való tanulás közben.

Ár: ~350 Ft


Amióta ebayes kívánságlistákat írogatok, azóta szemezek ezekkel a tollakkal, de még sosem jutottam el odáig, hogy be is kerüljenek a kosaramba. Mostanában viszont egyre több fekete tollat használok, szóval biztosan jól fognak jönni.

Ár: ~535 Ft (+szállítás)



Elképesztően jó találmány: ez egy olyan dekortapasz, amin csak körök vannak, így nem kell külön rubrikákat rajzolgatnod, ha teendőlistát írsz.

Ár: ~415 Ft

Neked melyik a kedvenced? :)
Meg fogod rendelni valamelyiket?

@sarah.flp

Kövess