{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Levél a 10 évvel idősebb énemnek

by - csütörtök, március 24, 2016

    
Kedves én!

Már nagyon régóta szeretnék írni Neked egy hasonló levelet... Mondjuk nem éppen 10 évre gondoltam, hiszen ez nagyon hosszú idő és ki tudja, a 26 éves énemnek eszébe fog-e jutni valaha, hogy elolvassa majd a levelet a megfelelő időpontban - szerintem nem -, de arról még megírom, hiszen bármi megtörténhet. Szerintem ezt a szabályt úgysem fogom betartani és jobb esetben bele-bele olvasgatok majd, de ez talán még mindig jobb, mintha elfelejteném.

Elsőként arról szeretnék mesélni, velem mi újság mostanában. Éppen a tavaszi szünet első napja van, legalábbis nekem, rengeteg iskolában még mindig tart a tanítás. Ma nem csináltam még semmi értelmeset azon kívül, hogy reggeliztem, de szeretnék elmenni a menhelyre kutyát sétáltatni, már biciklim is van, szóval az odajutás sem lenne akadály. Ezen kívül rengeteg minden mást is jó lenne csinálni a szünetben, de sem ötletem, sem társaságom nincsen.

Érzelmileg még mindig eléggé ingatag vagyok, mostanában is vannak olyan időszakaim, amikor letörlöm magamat Facebookról, vagy félrevonulok, hogy ne szóljon hozzám senki, máskor viszont nagyon jól érzem magam. Tudom, ilyenek mindenkivel vannak, de szerintem nálam ez sokkal durvább... Nem hiszem, hogy ez valaha is meg fog változni.

Körülbelül most van két éve, hogy beleszerettem... Két hosszú éve reménykedek benne és néha még mindig azt hiszem, hogy összejöhet, de valójában ez plátói és lehetetlen. Már nem is beszélünk, még csak köszönni sem köszönünk egymásnak, szóval ebből sohasem lesz semmi. Akinek kellenék, azt eltaszítom magamtól, viszont olyan fiúba vagyok szerelmes, akit sohasem kaphatok meg. Miért nem lehet egyszerűbb az élet?

A suliban elég hullámzó a teljesítményem. Látszik, mikor vagyok kimerült és mikor van elég energiám tanulni és koncentrálni. Az utóbbi időben rengeteg egyes témazárót és dolgozatot írtam, akármennyit tanultam rájuk, míg két hónapja, a téli szünet után egy jeggyel jobb volt az átlagom. Ez azért is idegesítő, mert tudom, hogy több van bennem, csak egyszerűen le kellene győznöm a lustaságomat és délután tanulnom, hogy ne este fél 12-kor kelljen nekiállnom házit írni és ki tudjam pihenni magamat.

Jelenlegi legnagyobb tervem, hogy Finnországban járok majd egyetemre, vagy ott fogok karriert építeni. Kíváncsi vagyok, ebből mi lesz az elkövetkezendő 10 évben. Lényeg, hogy elhagyjam ezt az országot. Az egyetlen probléma, hogy sem angolul, sem finnül nem beszélek - még -, jó lenne találni valami francia nyelvű képzést... Nagy előny, hogy az EU tagállamokból érkező diákoknak is ingyenes a tanítás, ezen kívül Finnország egyszerűen tökéletes.
Azt is fontosnak tartom leírni, per pillanat mi szeretnék lenni, ha nagy leszek. Az álommunkám valahogy így nézne ki: hivatásos író és blogger, másodállásban webdesigner, fotós és hobbicsillagász.

Kisebb terveim is vannak a közeljövőre, azok közül is a legnagyobb talán, hogy idén nyáron dolgozni fogok. Na, erre is kíváncsi vagyok, mi fog összejönni ebből. Van is egy hely, ahova jó lenne menni, egy aquapark, viszont a fizetés és a munkaidő sem túl jó...
Nyelvekkel kapcsolatban jelenlegi céljaim, hogy megszerzem a felsőfokút franciából, angolból és talán finnből, illetve alapszinten megtanulok olaszul és latinul, mert nagyon érdekel ez a két nyelv, hisz nagyon tetszik az olaszok kultúrája és életstílusa, valamint a latin sok nyelvnek az alapja és bár holtnyelv, rengeteg helyen visszatér.
Illetve, ha, kedves jövőbeli énem, olvasod majd ezt a levelet, üzenem, nézd majd végig az újévi fogadalmaimat és a bakancslistámat is, mennyit sikerült megvalósítanom belőlük, hiszen végül is azok is kisebb célok.

Végül pedig pár jó kívánság Neked, hiszen azt is illik beleszőni egy hasonló levélbe. Először is remélem, az elkövetkezendő 10 évben lesz legalább egy olyan párkapcsolatod, amire azt mondhatod, tényleg érdemes volt beleszeretned ebbe az emberbe. Remélem, sikerült sokkal magabiztosabbá és erősebbé válnod az idők során. Megvalósítottad kisebb és nagyobb terveidet, céljaidat, sokat utaztál és rengeteg tapasztalatot szereztél közben. Próbáltál élni, nem csak létezni, nem sodródtál úgy az árral, mint ahogyan én azt most teszem. Vannak barátaid, akikre minden helyzetben számíthatsz és fontos vagy nekik, valamint jó állásod, diplomád, nyelvvizsgáid és egy szerető párod. Olyan életed van, mint egy tipikus amerikai filmben, mindened megvan, boldog és egészséges vagy. Tudom, hogy ezekből 26 éves korodra nem fog minden megvalósulni, de reméljük a legjobbakat.

Tarts ki és légy boldog! Szeretettel:
a 16 éves önmagad

Hasonló bejegyzések

0 megjegyzés