2018. jún. 29.

Könyvajánló - Páratlan nyár


Az előző tanév iszonyatosan lemerített mentálisan, úgyhogy tűkön ülve vártam a nyarat, amikor végre elszabadulhatok a gimnáziumnak becézett pokolból. Már hetekkel a szünet kezdete előtt összeírogattam magamnak különböző nyáron játszódó könyveket, hogy minél gyorsabban elfelejthessem a sulit velük, és ráhangolódjak a következő időszakra.

Az új megjelenéseket böngészve éppen jól jött az Álomgyár kiadó egyik legújabb könyve, ami nem is lehetne nyáriasabb: a borító harsány sárgája, a kép, a cím, a téma - mind együttesen meggyőztek arról, hogy ezt azonnal el kell olvasnom. És szerencsére a kiadónak köszönhetően lehetőségem is adódott rá, amiért nagyon hálás vagyok nekik. :)

Fülszöveg

Emily mindeddig önmagát védve, csigaházába visszahúzódva élt. Sloane-nak sikerült rávennie barátnőjét, hogy bújjon elő, hogy egy másik világot mutathasson neki. Azt tervezték, hogy fenekestül felforgatják a mindennapjaikat, és eltöltik életük legjobb nyarát. Sloane azonban váratlanul eltűnt. Mindössze egy listát hagyott maga után.
A listán tizenhárom feladat szerepelt, melyekre Emily egyedül soha nem vállalkozott volna:
  • Almaszedés éjszaka
  • Táncolj hajnalig
  • Csókolj meg egy idegent
  • Meztelen csobbanás...
De mi van, ha a feladatok teljesítésével Sloane nyomára bukkanhat?
Emily összeszedte minden bátorságát és belevágott a váratlan nyári kalandba, hogy teljesítse az összes feladatot. Ki tudhatja, milyen titkokra derül fény a küldetés végén?


A könyvről

Ha blogon megtalálható töménytelen mennyiségű bakancslistából nem egyértelmű, akkor most tisztázom: enyhén megszállottja vagyok a dolognak, hiszen amellett, hogy célt adnak az adott időszaknak, arra ösztönöznek, hogy minél tovább tágítsd a komfortzónádat, ennélfogva pedig minél több kalandot élj át.

Ennek a könyvnek is pontosan ez a célja. A főszereplőnk, a világ legvisszahúzódóbb, leggyávább, legintrovertáltabb amerikai tinédzsere megmutatja nekünk, hogy egy kis elhatározással bárki képes legyőzni a korlátait, a gátlásait, és ezzel együtt azt az egyetlen dolgot, ami a bátorsága útjában áll: önmagát.


Szerintem ennek a könyvnek a legnagyobb pozitívuma az üzenet mellett a téma. Maguk a feladatok szerintem elég kreatívak, ráadásul mindegyiknek van célja - a legtöbb például kifejezetten a főszereplő, Emily gátlásaival kapcsolatos, amelyeknek a magyarázatát kisebb kitekintésekben, visszaemlékezésekben kapjuk meg. Ezzel párhuzamosan egyre több minden derül ki Emily és Sloane legendás barátságáról is, illetve a történet előrehaladtával pedig főszereplőnk egy jelentős jellemfejlődésen esik át, amelyet irtó érdekes végigkövetni.

Tetszett még, hogy bár nem egy gyomorgörcsös izgalomban tartós fajta, a maga módján le tudta kötni a figyelmemet. Az események sűrűn követik egymást, és rengeteg minden történik benne (habár minden nagyon lassan indul be), mégis végig megőrizte a könnyedségét.

Viszont nem csak dicsérni fogom ezt a regényt: van egy-két nagyon szembetűnő hibája, amelyeken képtelen vagyok elsiklani. A legnagyobb problémám magával a két főszereplővel volt, a kidolgozásuknál ugyanis az írónő elég nagy túlzásokba esett. Frank, az álompasink a suli legjobb tanulója, a világ legtökéletesebb mintadiákja, aki még a nyári szünetet is az egyetemre való felkészüléssel tölti, a békafajok megmentése mellett mégis jut rá elég ideje, hogy tökéletesre dolgozza ki a hasizmát. Emily ezzel szemben a világ legesetlenebb, legéletképtelenebb lánya (legalábbis a kezdetek kezdetén).

Bár a jellemfejlődés után kifejezetten megkedveltem a karakterét, az elején borzasztóan idegesítő volt, hogy még a legegyszerűbb kérdésre is képtelen válaszolni, vagy éppen egy értelmes beszélgetést folytatni valaki olyannal, akit nem Sloane-nak hívtak. A kettejük barátsága pedig külön megér egy misét: az egy dolog, hogy a legjobb barátnők sokszor elválaszthatatlanok, de Emily minden gondolata és tette Sloane körül forgott - gyakorlatilag többször szerepel a könyvben ez a név, mint az összes többi együttvéve, megszorozva tízzel.
az a bizonyos bakancslista

A főszereplőkön kívül (egyébként hozzá kell tennem, hogy a mellékszereplők kifejezetten szimpatikusak voltak) a befejezéssel nem voltam megelégedve, ugyanis roppant gyors és lezáratlan volt.

Összegzés

Mindent összevetve úgy érzem, nagyon jókor olvastam el ezt a könyvet, ugyanis pontosan egy ilyen könnyed és hangulatos olvasmányra volt szükségem.

Ajánlom mindenkinek, aki kikapcsolódás gyanánt valami szórakoztató és pihentető, de nem túl romantikus történetre vágyik.

Te olvastad már a könyvet? :)
Egyetértesz velem a két főszereplővel kapcsolatban?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

@sarah.flp

Kövess