2015. nov. 29.

Ajándékötletek osztálykarácsonyra

11/29/2015 4
 
Valószínűleg már a legtöbb osztályban megvolt a karácsonyi húzás, ahol egyébként is terveztek ilyet, most pedig kezdődhet az ajándékötletek keresgélése. Szerencsésebb esetben már akkor tudtuk, mit is vegyünk az illetőnek, amikor először megláttuk a nevét a cetlin, legrosszabb esetben pedig olyan embert kaptunk, akiről szinte semmit sem tudunk, vagy még beszélőviszonyban sem vagyunk. Én szerencsére épp egy köztes kategóriába estem, nagyon örültem a húzottamnak, de még fogalmam sincs, mit veszek neki.

Ilyen esetekben több választásunk is van: próbálunk közelebb kerülni hozzá, többet beszélgetni vele, hátha kiderül valami hasznos róla, kikérdezzük a barátaikat, ők mit javasolnak, illetve veszünk valami klasszikus dolgot. Bár én nem vagyok az ilyenek híve, mert jobban szeretek személyesebb ajándékokat adni, de mivel az előbbi kettőben nem tudok segíteni, így inkább néhány klasszikus tippet ajánlok.

Próbáltam olyan dolgokat összeválogatni, amik korosztálytól függetlenek, de inkább gimiseknek (15-17 éveseknek) ajánlanám őket.

2015. nov. 20.

10 napos személyes kihívás

11/20/2015 12
       
Szeretem az ilyen kihívásokat, ezek által kicsit jobban is megismerhettek, na meg ez a challenge egyre népszerűbb mostanában, úgy döntöttem, én sem hagyom ki. Igazából mindegyik kérdést új bejegyzésbe kellene írni, de inkább utólag szerkesztem a bejegyzést minden nap.

1. nap (november 20.)
Ten secrets - Tíz titok
  1. Nem szeretem a gyerekeket, mert nem tudok bánni velük.
  2. Imádok egyedül lenni és megőrülök, ha sokáig nem tudok félrevonulni.
  3. Nem szeretem a tengert, túl sok rossz emlékem kötődik a tengerparthoz... Remélem, előbb-utóbb kinövöm ezt.
  4. Nem akarok sem cigizni, sem alkoholt inni (megkóstolni talán, de nem vedelni).
  5. Nem szeretek napozni és lebarnulni.
  6. Szeretem a nutellát, de nem ebben a töménytelen mennyiségben, ahogy mindenki eszi.
  7. Sosem szerettem Spongebobot (így kell írni?).
  8. Leblokkolok, amikor gyorsan kellene fejben számolni, és vagy percek múlva, vagy egyáltalán nem tudok kinyögni semmit.
  9. Egyszerűen gyűlölöm a forróságot, a nyarat, a fülledt meleget... Nyáron és egy túlfűtött teremben gyakran érzem úgy, hogy megfulladok.
  10. Általában mindent elmondok anyának, csak a fiúügyeimet nem.
       
2. nap (november 21.)
Nine loves - Kilenc szerelem
  1. Tél - mindent imádok, ami ehhez az évszakhoz köthető: a havat, a hideget, a hóembereket, forró csokit, takarókat... Mindent!
  2. Fotózás
  3. A zongora és a hegedű hangja
  4. Finnország - már több helyen is biztosan írtam, hogy 6 éves koromig Finnországban éltünk és beleszerettem a helybe.
  5. Írás
  6. Könyvek
  7. Térképek - az utóbbi időben nagyon beleszerettem a térképekbe, földgömbökbe. Gyönyörűek.
  8. Csillagászat - minden érdekel, ami odakint van.
  9. Fehér csoki - a kedvenc csokifajtám.
      
3. nap (november 22.)
Eight fears - Nyolc félelem
  1. Pókok - iszonyatosan irtózom mindegyiktől, még a miniatűr fajtától is.
  2. Vízihullák
  3. Hogy túl nagyra fújom a lufit és kidurran.
  4. Hogy azokról, akiket szeretek, kiderült, hogy becsaptak és igazából gyűlölnek.
  5. Hogy azért veszítem el azt, akit szeretek, mert idegesítem.
  6. Hogy valaki nyilvánosan megaláz.
  7. Hogy a globális felmelegedés miatt lassan 50 fok lesz nyáron.
  8. Hogy egész életemben egyedül maradok.
   
4. nap (november 23.)
Seven wants - Hét kívánság
  1. Egy profi fényképezőgép (Canon EOS 700D)
  2. Egy csomó könyv
  3. Szobaátalakítás
  4. Hogy felvegyenek egyetemre Finnországba
  5. Egy legjobb barátnő
  6. Prágában, Dániában és Skóciában lakni
  7. Egy husky
 
5. nap (november 24.)
Six places - Hat hely
  1. Rovaniemi, Finnország - a legészakibb hely, ahol valaha éltem.
  2. Prága, Csehország - néhány hónapot szeretnék ebben a városban tölteni, mert itt játszódik a történetem, és fel szeretném fedezni.
  3. Párizs, Franciaország - mert Párizs.
  4. Strasbourg, Franciaország - a kedvenc francia városom.
  5. Velence, Olaszország - a leggyönyörűbb hely, ahol valaha jártam, viszont sajnos nem sok mindenre emlékszem belőle.
  6. Debrecen, Magyarország - a kedvenc magyar városom.
 
6. nap (november 25.)
Five foods - Öt étel
  1. Pizza - a kedvencem.
  2. Palacsinta - mert miért ne?
  3. Bacon - nem tudok betelni az ízével.
  4. Fehércsoki - a kedvenc édességem.
  5. Gyümölcssaláta - imádom a legtöbb gyümölcsöt, együtt pedig egyszerűen fantasztikusak.
   
7. nap (november 26.)
Four books - Négy könyv
  1. Kiera Cass: A Párválasztó - a kedvencem, másfél éve olvastam, de ezután sem csökkent a lelkesedésem iránta.
  2. Suzanne Collins: Az éhezők viadala - egyszerűen tökéletes és fantasztikus történet.
  3. Anna Banks: Poszeidón - érdekes, hogy nincs a kedvenc könyveim között, mert a témája igazából nem éppen az én stílusom, de annyira magával ragadott olvasás közben, hogy mindenképpen be szerettem volna tenni ide.
  4. William Golding: A legyek ura - ez a könyv sem a kedvencem, sőt, kicsit megszenvedtem vele, de a katarzis miatt, amit a vége okozott, úgy érzem, itt a helye. Iszonyatosan ledöbbentett.
 
8. nap (november 27.)
Three films - Három film
  1. A könyvtolvaj - hihetetlenül aranyos történet, egyszerűen lehetetlen nem szeretni! :) Jó végre olyan II. világháborús történetet látni, ami nem a holokausztról szól, hanem egy német településen játszódik német szereplőkkel.
  2. Ha maradnék - végig szomorú és boldog egyszerre a két idősík miatt... Imádom.
  3. A tetovált lány (a Daniel Craig-féle) - elég durva film, szeretem az ilyeneket. Megoldódik egy régi rejtély, emellett pedig a főszereplők magánélete is alakul. Lisbeth személyiségét nagyon bírom. :)
 
9. nap (november 28.)
Two songs - Két zene


The Script ft. will.i.am - Hall of fame
Azon kevés dalok egyike, amit már évek óta hallgatok és egyszerűen nem tudok megunni. Nagyon jó dologról szól (arról, hogy bárki lehetsz, bármit elérhetsz), a zene is, az ének is és a rap is fantasztikus, pláne együtt!


Lindsey Stirling & Pentatonix - Radioactive
Ez a zene ugye a híres Imagine Dragons-dal feldolgozása. Ezt a verziót találtam meg először és beleszerettem, egyszerűen fantasztikus. Ráadásul az eredeti zene A burok című film dala, amit szintén nagyon szeretek.

10. nap (november 29.)
One picture of yourself - Egy kép magadról

2015. nov. 14.

#PRAYFORPARIS

11/14/2015 4
       
Biztosan hallottatok már valamit arról, mi történt tegnap éjszaka Párizsban, hiszen az internet és a közösségi oldalak - a Facebook, a Twitter, az Instagram és a Tumblr is -, tele vannak a hírrel, illetve egyre inkább terjed a jelképe, ez a bizonyos körben lévő Eiffel-torony a #praytoparis hashtaggel együtt (lent első kép). Tudom, hamarosan már mindenkit idegesíteni fog ez a téma, mert már a csapból is ez folyik, de mégis úgy éreztem, muszáj róla írnom. Elvégre francia tagozatosként talán jobban megérintett, mint más korombelit, főleg, hogy hamarosan én is megyek Párizsba. De akik esetleg mégsem tudják, mi is történt tegnap, azoknak egy kis összefoglaló.

A január 7-i terrortámadásról már tényleg mindenki hallott. Akkor a terroristák a Charlie Hebdo című francia hetilap párizsi szerkesztőségét támadták meg, ahol 12 embert megöltek, később pedig lelőttek egy rendőrt, majd túszokat ejtettek egy szupermarketben, ahol szintén meghalt 4 ember. A merénylet szlogenje a "Je suis Charlie" lett (="Charlie vagyok"). A támadás oka, hogy a hetilap számtalanszor gúnyos karikatúrákat közölt az iszlám vallás témájában is, ezt pedig a két terrorista nem akarta szó nélkül hagyni. Összesen 17-en haltak meg, plusz a három támadó. Ez volt 1961. óta a legtöbb halálos áldozattal járó terrorista akció Franciaországban - egészen idáig.

Tegnap este, november 13-án (pénteken!) legalább hatszor ennyien veszítették életüket. Minden híroldalon mást olvasok, de a lényege ugyan az. A francia-német válogatott meccsének helyszínének közelében kétszer robbantottak (index.hu), három helyen lövöldöztek (köztük egy étterem közelében), a Bataclan nevű szórakozóhelyen pedig túszokat ejtettek és rengeteg embert megöltek (index.hu, egy szemtanú beszámolója). A hvg.hu szerint eddig 126 halottról tudunk (viszont most hallottam, hogy már 128-ról), de ez még nem végleges adat. Ez Franciaország II. világháború utáni legtöbb halálos áldozattal járó eseménye.

A tegnapi események az egész világot megdöbbentették. Többek között New Yorkban, Dublinban, Torontóban, és Londonban este néhány épületet a francia zászló színeibe öltöztettek, az Eiffel-torony viszont elsötétült. Franciaország bejelentette, hogy újra ellenőrzik a határokat. Magyarország védelmét is megerősítik. Ma zárva vannak a közintézmények Párizsban, holnapra pedig nemzeti gyásznapot hirdettek.
   
Állítólag az összes terrorista meghalt, valakit a rendőrök lőttek le, valaki pedig felrobbantotta magát, de azt is hallottam, hogy egy merénylőt még keresnek. Az egész terrorakció okáról semmit nem találtam, viszont azt hallottam, hogy összefüggésben van az elnök, François Hollande egy döntésével (egyik ezt terrorista üvöltözte). Az Iszlám Állam magára vállalta az egészet.

Fogalmam sincs, mennyire pontosan írtam le a fentieket, nem vagyok sem szakértő, sem szemtanú, sem államfő, én csak azokat szerettem volna kiírni magamból, amit hallottam, tehát ne vegyétek szentírásnak. Pár nappal később már biztosan okosabbak leszünk. Mindenesetre abban mindenki egyetért, hogy borzalmas és megdöbbentő, ami tegnap este Párizsban történt, többen pedig fel is tették a kérdést: ez a nap lesz Európa szeptember 11-éje?

#PRAYFORPARIS

2015. nov. 9.

Blogtipp - Eszközök a blogoláshoz

11/09/2015 4
       
Őszintén szólva a bejegyzés ötlete nem saját, egy olyan blogon láttam, amit nagyon szeretek és, mivel mások is írtak hasonló posztot, én is bátorkodtam megmutatni nektek, milyen eszközöket használok a blogoláshoz. (Az ötletadó bejegyzést itt érhetitek el.) Kezdő bloggereknek és azoknak a már járatosabb embereknek nagy segítség lehet, akik még nem találták meg a megfelelő módszereket a blogíráshoz, másoknak pedig egy kis érdekesség.

Az első és bátran állítom, a legfontosabb, hogy legyen egy számítógépünk, hiszen mobilról vagy tabletről akárhogy bűvészkedünk a különböző alkalmazásokkal, lehetetlen normálisan és igényesen blogolni. Én leggyakrabban laptopot használok, sokkal konfortosabb, mint leülni az asztali géphez, ami nálunk ráadásul az egyik legkényelmetlenebb hely a lakásban. Gépelni is sokkal jobban lehet a laptop billentyűzetén. Mindezt általában az ágyamon szoktam csinálni, itt a legkényelmesebb; a másik legrosszabb hely a lakásban az én íróasztalom, az egyik oldalát már csak egyetlen csavar tartja (a többinél leszakadt az asztallap), nyikorog és hamarosan teljesen szétesik, viszont most nem igazán engedhetjük meg magunknak, hogy kicseréljük, így pedig nem tudom használni.
       
A bloggerek többsége rendelkezik valamilyen notesszal, amibe bejegyzésötleteket, esetleg bejegyzésrészleteket, bloggal kapcsolatos teendőket írogat. Nekem egy kis füzetem van, amit az "üres füzetes fiók"-ból kaptam ki hirtelen: egy régi bekötött sulis vonalas irka 7.A felirattal. Azóta szereztem egy másik füzetet szép Folk Art mintával, de amíg be nem telik a mostani, nem akarom használni. Legközelebb már tényleg noteszt szeretnék venni.

2015. nov. 1.

Elmélkedés a Mindenszentekről

11/01/2015 2
     
Erősen ateista emberként és egyáltalán nem vallásos család tagjaként én mégis megtartom a keresztény hagyományokat és november elsején, Mindenszentek napján a rokonainkkal felkeressük elhunyt családtagjaink sírhelyeit a temetőkben, friss virágokat viszünk a vázákba és a szokásosnál sokkal több gyertyát gyújtunk az emlékükre. Ugyan ez az egész nekünk nem tart túl sokáig, mert szerencsére nem sok helyet kell meglátogatnunk, ráadásul a sírokban fekvőket - kettő kivétellel - soha nem is ismertem, de ezt a napot, akármilyen furcsán is hangzik, mindig várom. Van egy tipikus hangulata, ahogyan a megsárgult és lehullott falevelek között járkálunk a hűvös estén gyertyákkal, amiknek a lángja hasonló színben játszik, mint a fák zöme. Az egész temető tele van apró, pislákoló fénypontokkal, a hideg csípi az arcomat, látszik a leheletem, a közelgő évszak miatt pedig felerősödik bennem a karácsonyi hangulat...

Nekem ez az egész nap inkább magáról a hangulatról szól. Nincs kit "meglátogatnom", még ahhoz a két rokonhoz, akiket említettem, hogy ismertem sem álltam közel. Nekem ezek a sírhelyek, amikhez elmegyünk olyanok, mint pár teljesen jelentéktelen és idegen kődarab. Néha lelkiismeret-furdalásom is van amiatt, hogy így érzek, de tudom, hogy nem tehetek róla. Én nem ismertem anyukám édesapját, aki akkor halt meg, amikor anya 12 éves volt...

Minden esetre mi hamarosan el is indulunk "gyújtogatni" (még anya is így hívja ezt az egész programot, neki sem jelent sokkal többet). Öltözzetek fel jól, ne fagyjatok meg a hideg temetőben!