2017. okt. 29.

Könyvajánló - A szolgálólány meséje

10/29/2017 4

Egy történet, ami fojtogat, a padlóra taszít, apró darabokra tör, keményen megtapos, majd kellő mennyiségű szenvedés után, amikor már csak por maradt belőled, lehúz a vécén.

A szolgálólány meséjéről először akkor hallottam, amikor szembejött velem a sorozat plakátja. Idei, friss és ropogós HBO-s gyártmányként ígéretesnek tűnt, ám mielőtt nekikezdek, mindenképpen el szerettem volna olvasni a könyvet, ami már a sokadik "olvasd el, mielőtt meghalsz"-listán bukkant fel, és ami idén a Jelenkor kiadónál jelent meg egy vadonatúj és gyönyörű kiadásban. Ezúttal is szeretném megköszönni nekik a lehetőséget!

TARTALOM

A ​regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ…

"Ne hagyd, hogy a gazemberek legyűrjenek!" || Forrás
A REGÉNYRŐL

Margaret Atwood 1939-ben született Kanadában, a II. világháború alatt, a regényt pedig 1984-ben Nyugat-Berlinben kezdte írni. A háború és a kommunizmus egyértelműen nagy hatással volt a történetre, ami 1985-ben jelent meg. Azóta egyaránt kapott hideget-meleget, sok negatív kritika szerint ugyanis túl feminista, abortuszpárti és férfigyűlölő. További érdekesség, hogy az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége óta vezeti az eladási listákat...

Nos, annak ellenére, hogy nagyon sokáig, vagyis kicsit több mint egy hónapig olvastam, tőlem hideget biztosan nem fog kapni, ugyanis ez a könyv (pedig mennyire nem szeretem ezt a szót használni) tökéletes.

Ahogy a fülszövegben is írják, ez a disztópia egy vallási fundamentalista rendszert ábrázol, amelyben sok nőt béranyának (csúnyább, de pontosabb megfogalmazásban tenyészkancának) használnak, és a napirendjükön, ruhájukon kívül tulajdonképpen azt is megszabják, mikor és hogyan beszéljenek. Egy rossz mozdulat, és rögtön mehetsz radioaktív hulladékot takarítani, vagy rongybabaként lógni a Falon hurokkal a nyakadon. Amit viszont a fülszöveg nem említ meg, pedig szerintem nagyon fontos eleme a sztorinak: ez a rendszer nagyon fiatal, mindössze néhány - ha jól értettem, 2-3 - éves, tehát mindegyik szereplő élt a régi világban. Mindegyikük volt szabad.

A történet egy nő szemszögéből van elbeszélve, akit az új rendszerben Fredének hívnak, ám a valódi nevét nem tudjuk meg. Nagyon lassan indul, de nem unalmasan: fokozatosan adagolja a szörnyűségeket, apró morzsánként tudunk meg egyre többet a világról - óvatosan szúrja belénk a kést. Eleinte csak egy-egy homályos visszaemlékezés, kiragadott jelenet a múltból, a diktatúra előtti világból, majd a nyomasztó tények a jelenből, és mindez fokozatosan gyorsul, egyre tisztább képet kapunk az előzményekből, és egyre több mindent tudunk meg a rendszerről. Sok helyen a feszültséget humorral, iróniával ellensúlyozza.

Imádtam a könyvben, hogy tökéletesen tudta érzékeltetni a történéseket, olyannyira, hogy kétoldalanként pihenőt kellett tartanom, hogy feldolgozhassam, annyira megrázó és felkavaró volt (ezért is tartott olyan sokáig az olvasása). Szinte láttam magam előtt az eseményeket, bele tudtam képzelni magamat Fredé helyzetébe. Magával ragadott, és nagy hatással volt rám. A végén gyakorlatilag vonaglottam, hiszen annyira lezáratlan, annyira bizonytalan, hogy biztos voltam benne, időközben kitépődött innen néhány oldal. Nem szeretem az ilyen befejezéseket, mert az egy dolog azt várni az olvasótól, hogy úgy képzelje el a végét, ahogyan ő szeretné, de én arra vagyok kíváncsi, amit a szerző kitalált. És mégis, ez passzol a legjobban a történethez.

Forrás
A FŐSZEREPLŐRŐL

Fredé a történetben egy passzív szereplő, aki látszólag beletörődött a helyzetébe, aláveti magát a szabályoknak, és vár, reménykedik, hátha egyszer végetér ez a rémálom. Sokan ezért tartják idegesítő karakternek, hiszen nem cselekszik, nem tesz semmit a helyzete ellen.

Egy másik szemszögből nézve azonban szerintem ő egy rendkívül erős személyiség, ugyanis biztos vagyok benne, hogy én már rég feladtam volna, ha ilyen elnyomásban kellene élnem, amiben mindent elvettek tőlem (családot, szabad akaratot), és szinte már azt is megszabják, mire gondolhatok. És bár a végére már úgy tűnik, mintha kezdene kicsit megőrülni, szerintem ő egy abszolút példaértékű szereplő, aki nagyon reálisan, a történethez illően van kidolgozva.

Forrás
A KÖNYV ÜZENETE

Sokan ezt a történetet egyfajta politikai figyelmeztetésnek, kormány elleni tüntetésnek, vagy feminista üzenetnek tartják, ám ez a rezsim valójában azért jött létre, hogy megoldást biztosítson a népesség csökkenésére, ugyanis a szülés már a társadalom érdeke, nem egyéni kérdés. Ez a könyv elsősorban egy erős és szélsőséges példázata annak, hogy meddig lenne képes elmenni az ember, ha a fajtájának pusztulása fenyegetné.

Másrészről ez a rendszer meghökkentő módon lealacsonyítja a nőket, és visszakényszeríti őket abba az ősi szerepkörbe, amikor még a gyermekáldás- és nevelés volt az első számú feladatuk. Engem leginkább az a rész döbbentett meg, amikor Fredé visszaemlékszik a rezsim kialakulásának első éveire, amikor az egyik napról a másikra elvesztette a munkáját és letiltották a bankszámlájáról, mondván, a nőknek nem lehet tulajdonuk.

Én személy szerint ezt a könyvet kortól és nemtől függetlenül (rendben, nagyjából 16 évtől fölfelé) mindenkinek a kezébe nyomnám, mert bár ez a legmegrázóbb, legfelkavaróbb sztori, amit valaha olvastam, egyben az egyik legelgondolkoztatóbb is. Egyértelműen fent van a helye minden "olvasd el, mielőtt meghalsz" listán. Mindenkinek szívből ajánlom, aki érez magában elég lelki erőt, és nem egy nehezebb időszakot él át, ugyanis, hogy a lehető legjobban átjöjjön, ebbe a történetbe egy kicsit bele kell halni.

2017. okt. 24.

Blogger Day 2017

10/24/2017 10

Bár már tavaly is írtam róla, azok kedvéért, akik még nem hallottak erről az eseményről, röviden elmagyarázom: a Blogger Day Magyarország legnagyobb blogger- és vloggertalálkozója, amit a Cosmopolitan magazin szervez minden év októberében. Rengeteg szuper programmal, többek között előadásokkal, workshopokkal, interjúkkal, és ami a legfontosabb, ingyen kajával várnak mindenkit. :)

A 2016-os esemény a tavalyi évem legjobb napja volt, azóta folyamatosan figyeltem a híreket az ideivel kapcsolatban. Az elsők között vettem jegyet, és előre megszerveztük a bandát is. Így indultunk el öten Édával, Ninával, Ernával és Lalával, majd a végén csatlakozott hozzánk Evelin is.

Egy kevés késéssel, nagyjából fél 10-kor léptünk be a Telekom Székházába, és természetesen egyből megrohamoztuk a péksüteményekkel (és Mizo kávéval) telepakolt asztalt. Mentünk pár kört a teremben, fotózkodtunk és kipróbáltunk néhány dolgot a szponzorok standjainál. Az idei bódék ezerszer jobban tetszettek, sokkal kreatívabb programokkal álltak elő, mint tavaly. Személyes kedvencem a sorozatfotós volt, ahol olyan képeket lehetett készíteni, mint egy fotóautomatában, a háttérrel viszont egy parfümöt reklámoznak.


PROGRAM

Robbanásban a YouTube - Hogyan használjam a blogomban?
Szabó Gergő (a Special Effects Media társalapítója)

10 dolog, amit a videózásról megtanultam - És még 100, amit neked is tudnod kell
PamKutya (YouTuber) és Kiss Imre (YouTuber)

Fény a filterek, flamingók, feliratkozók viharában: Az influencer index
Gönczi Petra (Content specialist, MEC Wavemaker)

Erzsi, a sztármacska - Így lett egy cicából az ország digitális véleményvezére
Homonnay Gergely (író)

Az ezer lájkos outfit fotó - Minden, amit tudnod kell, hogy te legyél az Insta hercegnője
Nagy Vivien (YouTuber), Kovács Dorottya (blogger), Lina és Panni (vlogger)

Közösségből Facebook család - A legjobb trükkök a social királynőitől
Rubint Réka és Rubint Rella

"Hajban az erő!" - Miért fontos, hogy szegmentáld a blogodat?
Lӓnger Jelena (Oktatási és PR Igazgató, L’Oréal Professionnel) és Hajas László (mesterfodrász)

Én is megélhetek az énmárkámból?- Hogyan építhetsz sikeres vállalkozást influencerként.
Oravecz Nóra (Énmárka specialista)

Így készült Viszkok Fruzsi neszesszere! - Egy blogger álma és a tökéletesen felépített marketing kampány
Viszkok Fruzsi (vlogger) és Kadlok Nelli (PR menedzser, Rossmann)

Amikor a blogod a karrieredet is beindíthatja
Tereza Marková (a L'Oréal digitális régióvezetője), Nagy Emőke (Youtuber, Emci Beauty)

Hogyan készül a tévésztár? - Azaz vezet-e út a vlogtól a nagyképernyőig...
Schiwert-Takács László (RTL Klub, kreatív producer)

#BusinessGirl - Posztolástól a saját termékig
Dukai Regina (tulajdonos, MyLoveShop) és Rácz Judit (tulajdonos, Krémmánia, Geek&Gorgeous)

Sztoriban vagy? - Így készül a DIY Insta tartalom
Csorba Anita (YouTuber) és Németh Gergely (Trainer, Samsung)

Jártasd a szád! - Hogyan beszélj hibátlanul a vlogodon?
Dr. Újszászi Bogár László (retorika tanár, Corvinus Egyetem) és Alexy Vivien (vlogger)

Best of post - Kreatív írástechnika, hogy százezrekhez juss el
Steiner Kristóf (újságíró), Vass Virág (író) és Kovács Brigitta (a Cosmo.hu szerkesztője)

Mi van a beauty-n túl? - Hogyan kommunikálj a luxusról?
Csajbók Mariann (tulajdonos, LanceCom Kommunikáció), Tamás Zsolt (főszerkesztő, Tech2) és Hubert Csaba (SmizeDivat by Chaby)


Az előadások 10 órakor kezdődtek. Előre tudtam, hogy idén a vlogolással kapcsolatos témák kerülnek előtérbe, ami egyáltalán nem érint engem, így amint megkaptuk a wifikódot, engem beszippantott az internet, és nem igazán figyeltem arra, mi történik a színpadon (amit utólag egyébként nagyon bánok). Néha azért elkaptam egy-egy információt, az Erzsi, a sztármacska című előadás például kifejezetten érdekes és vicces volt, a mémekből egyébként is nagyon le vagyok maradva.

Az ebédszünet utáni körben leginkább Oravecz Nóra előadása tetszett, ő ugyanis arról beszélt, bloggerként mit tegyünk, hogy a márkák számára vonzóbbak legyünk. A többi workshopból az általánosságot hiányoltam, mert míg a többi előadó elmesélte a saját, egyéni történetét a témájáról, Nóri konkrét tippekkel, tanácsokkal állt elő, amelyek mindenki számára érvényesek lehetnek.


ÖSSZEFOGLALVA

Az a varázs, amit az első alkalommal érzetem, sajnos egy picit elveszett, de ettől függetlenül nagyon jól éreztem magamat. Elképesztően inspiráló tud lenni egy környezet, ahol hozzád hasonló érdeklődési körű emberek és hírességek mászkálnak, a tudat pedig külön motiváló, hogy ők is ugyanott kezdték, mint bárki más, és kitartó munkával akár én is elérhetek hasonló eredményeket.

A legmeglepőbb számomra az ajándék volt, amit a legvégén kaptunk. Idén sokkal több szponzor volt, mint az előző évben, ez pedig meg is látszott a csomag tartalmán, ugyanis rengeteg szuper holmi rejtőzött benne. Kaptunk például körömlakkot, különböző sminktermékeket, parfümmintát, tusfürdőt, gumicukrot, Mizo kávét (kedvencem), limitált kiadású Somersbyt, egy példányt a Cosmopolitan magazin szeptemberi számából, jegyzetfüzetet... és még mindig nem említettem mindent. Erre csak ráadás, hogy megnyertem a Maybelline nyereményjátékát is, így egy újabb rúzzsal, alapozóval, púderrel, tussal, és még néhány más dologgal (amelyek nem tudom, mire valók) töltődött fel a sminkkészletem. :)

A legjobban annak örültem, hogy Ernát, Lalát és Evelint végre személyesen is megismerhettem, nagyon jól éreztem magamat a társaságukban, és itt üzenem lányok, jövőre is számítok rátok! :)


És most ti jöttök! Ha itt voltatok, meséljetek, hogy éreztétek magatokat? :)
Ha nem, meghoztam a kedveteket a jövő évihez?